Hővisszanyerős szellőztetés

Egy-két évtizeddel korábban még nem kellett a lakások, zárt terek szellőztetést tervezni, mert az épületek, nyílászárók nem voltak tömörek, így a lakások természetes szellőzése a réseken keresztül biztosított volt. Egy új építésű, modern épület, vagy egy felújított épület azonban fokozottan szigetelt légtömör nyílászárókkal rendelkezik. E nyílászárók előnye, hogy hőszigetelésükkel energiát takarítanak meg, hangszigetelésükkel teljesen elzárhatják a külvilág zajait, azonban a légtömörség miatt az egészséges élethez szükséges frisslevegő szellőztetés nélkül nem tud a lakótérbe jutni. Az eredmény: az elhasznált levegő káros alkotóelemei felhalmozódnak, a nedvességtartalom emelkedik, fejfájás, kellemetlen szag, rossz közérzet és gombásodás léphet fel. A lakások szellőztetését vagy a nyílászárók nyitásával, vagy mesterséges szellőztető rendszer kialakításával kell biztosítani.

Milyen mértékű legyen a légcsere?

A terek terhelését minden esetben érdemes számítással meghatározni. Ha nincs átlagostól eltérő terhelési érték, a terek teljes légtérfogatát napi átlagban óránként 0,5-0,8-szer kell kicserélni.

Másik (ellenőrző) irányelv lehet a személyre jutó átlagos friss levegő "fejadag" alapján történő számítás, amely szerint egy embernek ~30m3 levegőre van szüksége óránként.

Szellőztetés megoldásai:

A levegőt mindig a szennyezett terekből szívjuk el (WC, fürdőszoba, konyha, tároló, kamra, gardrób), a friss levegőt a tartózkodási terekbe (nappali, hálószobák, irodák stb.) érdemes tervezetten bejuttatni.

A szellőztetés az alábbi megoldásokkal valósítható meg:

  • gravitációs szellőzés
  • elszívásos szellőzés
  • hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés
Gravitációs szellőzés

A csendes, olcsó üzemű gravitációs szellőztetésnél a nyomáskülönbséget és légáramot a szél hatása, a külső és belső léghőmérsékletek közötti különbség fejti ki. A nyomáskülönbségek és így a légcsere is nagymértékben ingadoznak az év folyamán. Műszaki elemzések azt mutatják, hogy a gravitációs szellőztetés az év 70 százalékában működőképesnek tekinthető. Ha valamely térben - függetlenül az időjárási helyzettől - szükség van szellőztetésre (pl. WC, fürdő, konyha), azt csak nyitható ablakkal vagy gépi szellőztetéssel oldhatjuk meg.

Egy mai átlagos épületnél az év nagy részében gravitációs szellőztetéssel, zárt nyílászárók mellett, külön légbevezetés nélkül 0,04-0,1 légcsere/óra érték biztosítható. Ez egy nagyságrenddel kisebb, mint a szükséges. A szükséges légcsere csak odafigyeléssel a nyílászárók, folyamatos nyitásával és csukásával valósítható meg. 

Elszívásos szellőzés

A leggyakoribb megoldás a helyiségenként tervezett elszívásos szellőztetés, mert egyszerű, és a beruházás viszonylag olcsó. Hátránya a helyi zajterhelés, a magasabb üzemeltetési költség. Az elszívási pontok helye általában a WC-fürdőszoba, konyha, kamra. A WC-t, fürdőszobát nem szükséges folyamatosan szellőztetni; a konyhák, kamrák alapszellőztetése akkor jó, ha folyamatos. WC-k, kamrák esetén ajánlott a 20-60 m3/h, fürdők, konyhák esetében a 40-100m3/h légszállítás. A légpótlást passzív légbevezetők biztosítják. Ezek nélkül a rendszer nem működik. Nyílt égésterű gázkészülékek esetében elszívásos szellőztetés kialakítása TILOS!

A rendszer részei a légbevezetők, és a központi ventilátorok. A higroszabályozású légbevezetőket lakótér esetén a tartózkodási terekbe építjük be. Nyílt égésterű gázkészülékek (gáztűzhely, fali cirkó) égési levegője ennél a megoldásnál növelt minimum hozamú légbevezető elemekkel valósítható meg.

Hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés

A rendszer lényege, hogy kiegyenlített gépi szellőztetést valósítunk meg, amely az emberi tartózkodásra szolgáló terekre vonatkoztatva kb. max. egyszeres óránkénti légcserével. A hővisszanyerős lakásszellőztető alkalmazásával csukott ablakok mellett is folyamatosan friss levegő járja át a lakását, amely kellemes közérzetet eredményez. A beépített hővisszanyerőnek köszönhetően télen a távozó meleg levegő energiája felmelegíti a friss levegőt, így a fűtési energia kisebb része vész el. Nyáron a kellemesen hideg belső levegő cseréje során a távozó levegő a frisslevegőt lehűti - légkondicionáló készülék nélkül is alacsonyabb belső hőmérsékletet tud fenntartani.

A készülékek hangcsillapítottak, megoldott a fagyvédelem, az utófűtés, a fokozatszabályozás, a távműködtetés, a légszűrés, a motorvédelem, a kondenzátum elvezetése stb. A berendezések elhelyezése a padlás- vagy az álmennyezeti térben lehetséges. Az elszívási pontokat a szagterhelt helyeknél, a befúvási pontokat a nappaliban, szobákban célszerű kialakítani. Zsíros elszívást nem javasolt a berendezésekre kötni, mert a makacs lerakódások hosszú távon eltömítik a rendszert, lerontják a hővisszanyerő hatásfokát. A berendezések általában 200-1200m3/h légszállítással kaphatók.

A rendszer előnyei:

  • a jól szellőztetett lakótér kellemes környezetet teremt
  • alkalmazásával a páralecsapodás és penészesedés kialakulásának kockázata minimalizálható
  • a frisslevegő szűrése allergiások számára kiemelten fontos
  • a hővisszanyerés télen-nyáron energiát takarít meg jelentősen csökken a filtrációs hőveszteség
  • a lakás önmagától szellőzik, nincsenek maradandó kellemetlen szagok
  • a lakás porterhelése a szűrőknek köszönhetően alacsonyabb
  • a csukott ablakok nagyobb biztonságot, kisebb környezeti zajt eredményeznek …